Oxygenmedical.hu

Mindenkinek fáj a feje legalább egyszer életében. Van, aki nem ilyen szerencsés. Könnyû kimondani, hogy fáj a fejünk. Hogy tenni tudjunk ellene, fontos jellemezni: hol, hogyan, milyen gyakran, mennyi ideig tart, van-e bevezetõ vagy kísérõ tünet, kiváltja-e valami?

A fejfájás okát nehéz meghatározni. Szerencsére egyre korszerûbb vizsgálati módszerek állnak rendelkezésünkre. Gyakran , a fejfájás csak valamilyen alapbetegség egyik tünete. Ha sikerül az elváltozást igazolni, annak lehetséges kiküszöbölésével a fejfájás csökkenthetõ vagy megszüntethetõ. Sok esetben szerencsére nem találunk semmilyen eltérést, ami egyéb szervi bajra utalna. Ilyenkor gondolnunk kell a pszichés stressz, a kimerültség vagy az idegesség szerepére. Ebben az esetben a gyógyszeres kezelés nem elég, szükség lehet az életmód megváltoztatására, pszichés vezetésre. A színes fejfájás formákon belül külön csoportot képez a migrén, ami fõként a nõk betegsége. Jellemzõit szinte mindenki ismeri: féloldali, görcsös, lüktetõ fejfájás, amit általában hányinger, hányás és esetleg fénykerülés kísér. Az utóbbi években speciális migrénellenes gyógyszerek kerültek forgalomba, melyek sok migrénesnél hatásosak, megváltoztatva ezáltal a betegek életminõségét.

A modern orvostudomány segítségével egyre közelebb jutunk a fejfájások eredetéhez, a gyógyszerészet fejlõdésével pedig hatékony kezeléséhez.

Fejfájások felosztása
A Nemzetközi Fejfájás Társaság iránymutatása szerint a fejfájások két fõ csoportját különítjük el:

Elsõdleges fejfájások
Az elsõdleges fejfájásokra jellemzõ, hogy modern képalkotó vizsgálatokkal sem lehet a központi idegrendszerben kóros szerkezeti eltérést ki mutatni.

Másodlagos fejfájások
A szervi betegségek kísérõjeként meg jelenõ fejfájásokat nevezzük másodlagos vagy tüneti fejfájásoknak.

Sürgősségi tünetek
Azon tünetek, mellyel azonnal orvoshoz kell fordulni, mert lahanyagolásuk életveszélyes állapotot eredményezhet. (bővebben)