HPV - human papilloma vírus

Mi a HPV?

Humán papillomavírusnak nevezzük azt a több mint 100 típusból álló DNS tartalmú víruscsaládot, amely főként szexuális úton terjedve a nemi szerveket érintő szemölcsfertőzés és a méhnyakrák leggyakoribb okozója.

A humán papillomavírusokat három csoportba soroljuk aszerint, hogy mekkora kockázatot jelentenek daganatképződés szempontjából:

  • enyhe: HPV 6 és 11, 42, 43, és 44 (szemölcsöt és jóindulatú daganatokat okozhatnak)
  • közepes: HPV 35, 51, 52
  • magas: HPV 16, 18, 31, 33, 45 (rosszindulatú daganatok és a méhnyakrák okozói)

Miért rossz?

A HPV fertőzés tünetei lassan fejlődnek ki, sokszor csak hetekkel a fertőzés után válnak szabad szemmel felismerhetővé a kis- és nagyajkakon, hüvelyen vagy méhnyakon. Az ártalmatlan, panaszokat alig okozó szemölcstől a daganatképződést megelőző bőrelváltozáson keresztül a rosszindulatú laphámrákig terjed a vírus okozta betegségek súlyossága. Lehetséges az is, hogy csak a nőgyógyászati vizsgálat során végzett ecetsavas ecsetelés vagy lugol-oldattal való festés utáni hüvelytükrözéssel (kolposzkóppal) válnak láthatóvá az elváltozások, melyek közül a kevésbé súlyosak hetek vagy hónapok alatt kezelés nélkül is visszafejlődhetnek.

A vírus ellen a megelőzésen kívül (ld. később) csak tüneti kezelést alkalmaznak: ecsetelést (podofillinnel, melyet magzatkárosító hatása miatt terhességben fokozott óvatossággal kell alkalmazni, vagy triklórecetsavval). Súlyosabb esetben sebészi eltávolításra is sor kerülhet: lekaparással, kivágással, fagyasztással, égetéssel vagy laserrel. Ritkán alkalmaznak immunológiai kezelést és közvetlenül az elváltozásba történő citosztatikum injekciót.

Kiket érint?

A HPV fertőzés a 20-25 éves szexuálisan aktív nők körében mutatható ki leggyakrabban. A nők életük során legalább 80% eséllyel esnek át a rajta, de a vírus általában 6-8 hónap alatt kiürül a szervezetből. Azonban ha az immunrendszer nem elég erős, a fertőzés állandósulhat és így jó- vagy rosszindulatú daganat kialakulásához vezethet. Ebben szerepet játszik a dohányzás, amely a helyi védekezést gyengítheti, és egyes tanulmányok szerint a fogamzásgátló tabletták tartós szedése is.

Milyen tünetei vannak?

A fertőzés sokszor tünetmentes vagy tünetszegény, fájdalmat nem okoz. A létrejött elváltozások leggyakrabban a kisajkakon, ritkábban a nagyajkakon, a hüvelyben és a méhnyakon jelennek meg. Nagyobb eséllyel jönnek létre, ha ezeken a területeken a hámréteg sérülést szenved, pl. szülés, közösülés vagy fehérnemű okozta irritáció miatt. A szabad szemmel látható elváltozások lehetnek lapos vagy a felszínből jelentősen kiemelkedő kemény, gombostűfejnyi szemölcsök a szeméremtesten vagy a végbélnyílás körül elszórtan vagy nagyobb csoportokban elhelyezkedő szemölcsök (condyloma acuminatum, hegyes függöly). Kezeletlen esetben ökölnyi karfiolszerű kinövés is létrejöhet. Az elváltozásokat gyakran kíséri váladékozás a hüvelyből.

Hogyan lehet megelőzni?

A HPV főként szexuális úton terjed, ezért óvszer használata mellett a fertőződés esélye jelentősen csökken. A szexuális élet késői megkezdése és a partnerek kis száma, a nemi betegségektől és sérülésektől való mentesség szintén hozzájárul a megelőzéshez. Egyes esetekben védőoltás beadása is hatásos lehet (ld. később).

Hogyan lehet kimutatni?

A kezdődő és a már kialakult méhnyakrák hátterében 90%-ban kimutatható a HPV fertőzés. A méhnyakrák szűrése kolposzkópos vizsgálattal és a levett kenet citológiai elemzésével történik. A fertőzés már a tünetek megjelenése előtt azonosítható laboratóriumi teszttel a méhnyakról vett kenetből, de ezt a vírus gyakorisága és kezelés nélküli gyógyulása miatt ritkán alkalmazzák.

Oltás

A védőoltás a leggyakoribb HPV típusok ellen nyújt védettséget: HPV 16 és 18 ellen, melyek a méhnyakrák okozói és a 6 és 11 ellen, melyek e szemölcsös megbetegedések 90%-áért felelősek. Az oltás akkor a leghatékonyabb, ha a vírussal korábban nem fertőződött egyén kapja. Ezért érdemes a szexuális élet megkezdése előtt beadatni. Szűrővizsgálatra a szexuális élet megkezdése után az oltást követően is rendszeresen járni kell.

Szakorvosaink: