Rákmegelőzés (méhnyak, emlő, petefészek)
Méhnyakrák
Mi a méhnyakrák?
A méhnyakrák a méh hüvelybe nyúló szakaszának rosszindulatú daganatos elváltozása. Magyarországon évente kb. 1200 új eset kerül felfedezésre, gyakran előrehaladott állapotban, amikor a daganat már átterjedt a körülötte levő szervekre illetve áttétet adott a távolabbiakba. Évente még mindig kb. 500 nő halálát okozza hazánkban, ezért nagyon fontos az évenkénti szűrésen való részvétel.
Szövettanilag legtöbbször (90%-ban) laphámrák.
Kiket érint?
Leggyakrabban a 35-65 éves nők (átlagéletkor 47 év) érintettek. Menopausa után ritkán, de 35 éves kor előtt egyre gyakrabban fedezik fel.
Kockázati tényezők a fiatalabb korban kezdett nemi élet, a partnerek nagy száma, vagy ha a férfipartnernek több korábbi partnere volt. Ide sorolható a többszöri szülés, a méhnyak sérülései, a dohányzás és a gyenge vagy legyengített immunrendszer (pl. transzplantációt követő szervkilökődést gátló kezelés, HIV-fertőzés). Ezek a tényezők egyben a humán papillomavírus fertőzés kockázati tényezői. A fogamzásgátló tablettát szedők körében is gyakrabban fordul elő. Köztük egy más szövettani típusba tartozó méhnyakrák (adenocarcinoma) is gyakoribb. A méhnyakrák ritkább az apácák és az olyan országokban élő nők körében, ahol a férfiakat körülmetélik.
Milyen tünetei vannak?
Kialakulása akár éveken át tartó daganatmegelőző állapotot követően történik, sokáig nem okoz panaszt. Előrehaladott állapotban bővebb folyás jellemző, mely súlyos esetben bűzös, gennyes lehet. Általában vérzés is jelentkezik, gyakran a nemi érintkezést követően. Kismedencei áttétek jelenléte esetén deréktáji és alsó végtagi fájdalmat okoz a kismedencei idegek nyomása miatt. A nyirokerek és vénák összenyomása következtében a láb dagadása és mélyvénás trombózis lehet a következmény. A húgyhólyagra, húgycsőre, végbélre való terjedés esetén vizeléskor és székeléskor fájdalom jelentkezik.
Késői stádiumban - a többi daganatos betegséghez hasonlóan - fogyás, vérszegénység, gyengeség és láz jellemzi.
Hogyan lehet megkapni?
A méhnyakrák kialakulásának legfontosabb tényezője az éveken át fennálló HPV fertőzés. A vírus fokozott rizikójú típusai (16, 18, 31, 33 és 45) a daganatszövetek 90%-ából kimutathatóak. Feltételezések szerint a nemi szervek herpesvírus fertőzése is hozzájárul a daganatképződéshez. Nem örökletes betegség.
Hogyan lehet megelőzni?
A méhnyakrák szűrése évenként végzett onkocitológiai vizsgálattal és kolposzkópiával történik. Az onkocitológiai vizsgálat a méhnyakból való kenetvételt jelent, amelyet szövettani elemzésre küldenek. Ennek eredménye határozza meg, hogy szükség van-e további kezelésre. A kolposzkópia során többszörös nagyítással vizsgálják a méhnyakat borító hámréteget. Először festés nélkül, majd ecetsavas és jódtartalmú ecsetelést követően, amely az elváltozásokat jobban észrevehetővé teszi.
Miért fontos a rendszeres vizsgálat?
Az időben felfedezett szövettani eltérés megfelelő kezelésével a daganat kialakulása megelőzhető. Ezért a 18 év feletti és szexuális életet élő nőknek ajánlott évente nőgyógyászati rákszűrésen részt venni.
Mi a "P4" citológia?
A rákszűrésen levett mintát festés után elemzik. Ennek eredményét P1-től P5-ig terjedő beosztás szerint jelölik (Papanicolau görög anatómus neve után, aki a festési eljárást kifejlesztette). P1 és P2 egészséges hámréteget jelent. P3 lelet esetén gyulladás és daganatos elváltozásra utaló jelek láthatók. Ilyenkor a vizsgálatot 3 hónap múlva meg kell ismételni, általában gyulladáscsökkentő gyógyszer, fertőzés esetén pedig antibiotikum vagy gombaellenes szer szedése után. P4 lelet kifejezetten gyanús sejtek jelenlétét jelöli, P5 esetén biztos a rosszindulatú daganat jelenléte.
Mi a kimetszés?
A kimetszés (conisatio) a méhnyak hüvelybe nyúló részének végéből egy olyan, kúphoz hasonló alakú szelet levágását jelenti, amelynek közepén a külső méhszáj található. Ezt a műtétet kétszeri P3 vagy ennél rosszabb citológiai lelet után végzik. Célja kettős: a kivágott darab egyrészt szövettani elemzésre kerül az elváltozás pontos típusának és kiterjedésének vizsgálata érdekében, másrészt gyógymód is, amennyiben az elváltozás egésze kimetszésre kerül. A beavatkozás során egyben gyógykaparást (frakcionált abrasio) is végeznek, hogy a méhnyak és a méhtest nyálkahártyájának esetleges elváltozásai felfedezésre kerüljenek. A műtétet altatásban végzik, szövődménymentes esetben a beteg másnap elhagyhatja a kórházat.
Szakorvosaink:
- dr. Hintalan Albert, szülész-nőgyógyász
- dr. Demjén László, szülész-nőgyógyász
Hírek, érdekességek a nőgyógyászati rákkal kapcsolatban
